Nem véletlenül csak most írom meg ezt a bejegyzést. Januárban, sőt, még februárban is tele volt minden Bowie halálával, és a vele kapcsolatos megemlékezésekkel. Nekem kellett egy kis idő, hogy megemésszem a történteket.

Eléggé lesújtott, hogy elment. Tényleg, az volt, hogy egyik nap még nagyon örültem, hogy kijött az új album, imádtam a videoklipeket, másnap reggel pedig jött a halálhíre, amit először nem tudtam elhinni, és amikor már egyértelmű volt, hogy igaz a hír, az rettenetesen elszomorított. Nyilván nem ismertem személyesen, csak a zenéin, interjúin, és az egyéb nyilvános megjelenésein keresztül, mégis olyan érzésem volt, mintha egy közeli ismerősömet veszítettem volna el. Nem csak a zenéjét imádtam(és fogom eztán is), de szimpatikus volt számomra szinte minden a személyiségében, például: a kedvessége mindenki felé, a bátorsága, az olvasottsága, a lazasága, a humora, és az, hogy nagyra értékelte a különcséget.

Rendkívüli embernek tartottam mindig is, nem hiába kapta ez a blog is a nevét az egyik dalának címe után.

Ma már úgy látom, hogy igen, meghalt, és ez szomorú, ugyanakkor rendkívül boldog vagyok, hogy egy időben élhettem vele. Hogy izgatottan várhattam az albumai megjelenését, vagy azt, hogy mikor bukkan fel legközelebb egy filmben, interjúban, bármiben. 

És igen, kicsit eltértem a blog témájától, de most vissza is kanyarodok hozzá azonnal. Már egy ideje terveztem, hogy összeállítok egy albumot Bowie külső megjelenéséről. Mivel szerettem volna normális képeket találni hozzá, lehetőleg évszámmal, elsőre úgy tűnt, hogy nem lesz könnyű dolgom.

Azonban találtam egy szuper tumblr blogot, ami nagy segítségemre volt, így a képek többsége innen származik. A nightspell csak Bowie-ról posztol képeket, ráadásul többségük igen jó minőségű, plusz évszámmal ellátott. Így időrendi sorrendbe rendeztem, ami nekem a legjobban tetszett. 

Remélem átjön majd mindenkinek az album végiglapozása után, mekkora figura volt Bowie, és milyen jól használta a megjelenését arra, hogy felhívja magára a figyelmet, új utakat mutasson az öltözködésben, és nem utolsósorban kifejezze aktuális önmagát. Meg merte mutatni az öltözködésével is, hogy változik. Változott abban, hogy éppen mire fókuszált, mit talált éppen érdekesnek, újnak, szokatlannak, fontosnak. 

Viszont úgy gondolom, hogy egy része sosem változott igazán. A személyisége. Hiába ékesítette magát akár tollakkal, és játszott a színpadon bármit, ez a része ugyanaz maradt. Egy rendkívül kedves különc, aki mindig az újat kereste.

képek: nightspell